Ez történik a szíveddel, ha túl sokat stresszelsz

Munka, család, folyamatos egyensúlyozás a különböző szerepek között, ami szorongással tölt el, dühösnek, zaklatottnak, kiégettnek érzed magad miatta. A stressz a mindennapok szerves részévé vált, szinte mindenkit érint, nem mindegy viszont, hogyan birkózol meg a hétköznapok kihívásaival.

Egyre több kutatási eredmény támasztja ugyanis alá, hogy a stressz különbözői formái jelentős hatással vannak a szív általános egészségére, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására – mondja Dr. Beth Cohen stresszkutató, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem professzora.

Mi számít túl sok stressznek?

Egy, a munkahelyi stresszre irányuló kutatás például kimutatta, hogy a tartós munkahelyi stressz akár 40 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke kialakulásának kockázatát. Joggal merül fel viszont a kérdés, hogy mi számít túl sok stressznek? Ráadásul még mindig sok a tisztázatlan kérdés a szív és a stressz közötti kapcsolatról.

„Nem minden kihívást vagy stresszes helyzetet tekintünk egészségtelennek” – mondja Cohen. „Az egyes nehézségekkel való rövid távú küzdelem például valójában előnyös lehet.”

Egy másik nyitott kérdés, hogy a stressz maga károsítja-e a szívet, vagy a stressz következtében jelentkező rossz alvás vagy olyan, a stresszhez kapcsolható rossz szokások, mint a dohányzás vagy az egészségtelen étrend. Ezek olyan típusú kérdések, amelyekre a tudománynak még nincs pontos válasza. A stressz és az egészségproblémák közötti pontos kapcsolat feltérképezésével – ideértve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, de más stresszel kapcsolatos állapotokat is, mint például a 2-es típusú cukorbetegség – világszerte számos kutatócsoport foglalkozik.

A stressz meghatározása

Annak érdekében, hogy megértsük a stressz negatív hatásait, a kutatóknak először meg kell határozni, mit jelent pontosan a stressz. Bármennyire is egyszerűnek tűnik, ez több szempontból sem egyértelmű.

„Az embereknek van egy általános elképzelése a stresszről, de tudományosan pontosan meghatározni kihívás” – mondja Dr. Ian Kronish, a Columbia Egyetem professzora és igazgatóhelyettese .

Vannak, akik a stresszt úgy határozzák meg, mint „minden olyan fizikai vagy pszichológiai ingert, amely felborítja a homeosztázist”. Ezen tág meghatározás szerint egy izgalmas TV-műsor vagy egy találkozóra való sietés is a stressz egy formájának számít. Mindkettő valószínűleg növeli az adott személy pulzusát és vérnyomását is. De a legtöbb szakértő, akárcsak az átlagemberek, elismerik, hogy valószínűleg nem ezek azok a pillanatnyi stresszes időszakok, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

A stressz másik meghatározása olyan élményeket vagy eseményeket foglal magában, amelyek káros változásokhoz vezetnek a test stresszválasz rendszerében. Kronish szerint ezek a zavaró stresszformák hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához és más egészségügyi problémákhoz. Ezeket a stresszformákat gyakran két típusba sorolják: akut stressz és krónikus stressz.

Az akut stresszorok olyan élmények, amelyek intenzív aktivációhoz vezetnek a test harc- vagy menekülési reakciójában. „Ezek olyan, jellemzően katasztrofális, életveszélyes események, amely során a helyzet meghaladja a személy erőforrásait a stressz kezelésére” – mondja Kronish. A krónikus stressz pedig olyan stresszélményekre utal, amelyek nem jelentenek azonnali veszélyt valakinek az egészségére vagy az életére nézve de rendszeresen és hosszú ideig tartanak. Egy mérgező munkahely lehet például olyan krónikus stresszor, amely hosszú távon zavarokhoz vezethet a test stresszválasz rendszerében.

Bár az akut és krónikus stressz egyszerű fogalmaknak tűnhetnek, az azonos stresszhelyzetekre adott válasz és azok egészségkárosító hatásainak pontos meghatározása nehéz.

Különböző emberek különböző módon reagálnak ugyanarra a stresszhelyzetre; nem minden veterán katonánál alakul ki például PTSD és nem mindenki kap stroke-ot, aki stresszes körülmények között dolgozik. Továbbá bizonyíték van arra, hogy más életmódbeli vagy környezeti tényezők – például egy személy mozgásszokásai, étrendje és szociális kapcsolatai – meghatározhatják, hogy a stressz vezet-e egészségügyi problémákhoz kialakulásához.

„Minden olyan dolog, amely fontos egy személy pszichológiai és kardiovaszkuláris egészségéhez, befolyásolhatja, hogy a stressz hogyan hat a szervezetre” – mondja Cohen.

A stressz mérése sem egyértelmű

„A stressz esetében nincs olyan eszköz, mint a vérnyomásnál, ahol leültethetlek, megmérhetem, és pontosan tudhatom, mit jelent” – mondja Cohen. Ugyancsak, amikor valaki stresszes múlttal szívproblémákat mutat, jelenleg nincs módja a szakértőknek arra, hogy megállapítsák, a korábbi tartós stressz okozta-e a jelenlegi egészségügyi problémákat. „Nincs olyan tesztünk, amely megmondhatná, hogy a szívedet negatívan érintette-e a stressz korábban” – mondja Kronish.

Az ilyen és ehhez hasonló hiányosságok miatt a kutatók nagy része keresi ma is a stressz és az egészség közötti alapvető összefüggéseket illetve azt, hogy az akut és a krónikus stressz hogyan járulhat hozzá a szívproblémákhoz, a cukorbetegséghez és más egészségügyi panaszokhoz.

A stressz és a szív kapcsolata

Az emberi test kiszámítható módon reagál a stresszre. A vérnyomás és a szívverés nő, míg a légzés felgyorsul és szapora lesz. A izmok megfeszülnek, a vércukorszint megemelkedik. Az éberség és a figyelem fokozódik. Mindez azért történik, mert a stresszel kapcsolatos hormonok keringenek az agyban és a testben, fokozva a szimpatikus idegrendszer (SNS) aktivitását, és felkészítik az egész szervezetet arra, hogy reagáljon a potenciális veszélyekre. Habár az SNS aktiválása az a fajta stressz, amit magunk is érezhetünk, valójában a stressz hatással van minden szervre és rendszerre a testben, beleértve az immunrendszert is.

Mindez normális és egészséges. A testet úgy tervezték, hogy kezelje a stresszt, és általában idővel felépül a stresszes időszakokból anélkül, hogy bármiféle tartós mellékhatások maradnának.

De azokban a helyzetekben, amikor egy stresszes esemény nagyon súlyos, vagy amikor a stressz hosszú ideig fennáll, olyan változások következhetnek be, amelyek veszélyeztetik a szívet.

„A stressz által kezdeményezett vérnyomásnövekedés növelheti a vérerek falára nehezedő nyomást, és ezáltal kardiovaszkuláris károsodáshoz vezethet” – mondja a szakértő. A stressz hatása a vérnyomásra csak az egyik elméleti módja annak, ahogyan a stressz szívproblémákhoz vezethet. „A stressz esetében nehéz pontosan megállapítani, hogy pontosan hogyan okoz kárt, de tudjuk, hogy a stressz egyik végeredménye a gyulladás” – teszi hozzá. Míg a stressz általában ideiglenes gyulladásos aktivitáshoz vezet, a krónikus stressz tartós, de enyhe gyulladást eredményezhet. Ez az állandó gyulladás összefüggésbe hozható a szívbetegséggel, de a 2-es típusú cukorbetegséggel, a depresszióval és más testi és lelki betegségekkel is.

Bár bizonyíték van arra, hogy a túlzott stressz túlzott gyulladás és más belső szabályozási zavarok révén károsítja a testet, a szakértők szerint még mindig sok részletet kell tisztázni.

„A szakma még mindig próbálja kibogozni a különféle biológiai és viselkedési utakat, amelyek összekapcsolhatják a stresszt és a kardiovaszkuláris egészséget” – jegyzi meg Kronish. Csoportja sok időt töltött azzal, hogy megvizsgálja, hogyan változtatja meg a stressz az emberek viselkedését olyan módon, amelyek egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A stressz ösztönzheti az embereket arra, hogy jobban gondoskodjanak magukról, de ugyanúgy vezethet a testmozgás és a társasági események mellőzéséhez, dohányzáshoz vagy alkoholizmushoz is, amely szokások szintén veszélyeztetik az egészséget.

„Az alvás egy másik út lehet, amely összekapcsolhatja a stresszt a rossz kardiovaszkuláris eredményekkel” – mondja. Bizonyíték van arra, hogy a stresszhatás alatt álló emberek hajlamosak rosszul aludni, és a tartós alváshiányt számos egészségügyi problémához társították. Az összes különböző stressz okozta károkat – mind a biológiai, mind a viselkedési szempontból – kibogozni nem könnyű feladat. Valószínűleg mind összefüggnek. „Az emberek sokat beszélnek a szabályozatlan stresszrendszerről, de az érzésem az, hogy ez egy bonyolultabb történet” – mondja Kronish. „Sok tényezőt kell megvizsgálni.”