Mira Murati: a nő, aki újraírja az AI jövőjét

A mesterséges intelligencia korában, ahol férfi vezetők uralják a szalagcímeket, Mira Murati egy másik utat választott. Az OpenAI korábbi technológiai igazgatója – akinek neve a ChatGPT, a DALL·E és a Sora fejlesztésével forrt össze – ma már saját vállalatát, a Thinking Machines Labot vezeti. Nem fogadta el Mark Zuckerberg több százmillió dolláros ajánlatait, nem ment el más óriásokhoz – inkább megalkotta a saját világát. Egy olyan világot, ahol az AI nem hatalmat, hanem eszközt ad az emberek kezébe.

Mira Murati 1988-ban született az albániai Vlorëban, egy tanárházaspár gyermekeként. A kommunizmus végnapjaiban nőtt fel, egy olyan országban, ahol a lehetőségek szűkösek voltak, a tudásvágy viszont annál nagyobb. Tizenhat évesen ösztöndíjjal Kanadába került, majd az Egyesült Államokban szerzett diplomát matematikából és gépészmérnöki tudományokból.

Fiatal mérnökként dolgozott Tokióban, majd a Teslánál a Model X fejlesztésén, később a Leap Motionnél az ember–gép kapcsolat kutatásán. Ekkor találta meg azt a szenvedélyt, ami azóta is hajtja: hogyan teheti az ember és a technológia kapcsolatát emberszerűbbé és etikusabbá.

Az OpenAI csúcsán – és azon túl

2018-ban csatlakozott az OpenAI-hoz, és pár év alatt a vállalat technológiai vezetőjévé vált. Az ő irányítása alatt született meg a ChatGPT, amely forradalmasította a kommunikációt az AI és az ember között. Rövid ideig, Sam Altman menesztése után, az ügyvezetői széket is betöltötte – ezzel a Szilícium-völgy egyik legerősebb női hangjává vált.

Murati nemcsak fejlesztett, hanem morális iránytűként is működött. A Time-nak adott interjújában így fogalmazott:

„A mesterséges intelligencia nem helyettünk, hanem velünk együtt kell, hogy gondolkodjon.”
Ez a szemlélet később új pályára vitte.

Thinking Machines Lab – egy új korszak kezdete

2024 végén otthagyta az OpenAI-t, és néhány hónap múlva már be is jelentette saját vállalatát, a Thinking Machines Labot. A cél: demokratizálni az AI-t, hogy ne csak a techóriások privilégiuma legyen, hanem mindenkié, aki használni vagy fejleszteni szeretné.

A cég az induláskor 2 milliárd dolláros befektetést kapott, 12 milliárdos értékeléssel – ez példátlan egy újonnan alapított vállalatnál. Az első termék, a Tinker, olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy bárki saját igényeire szabja a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy szuperszámítógépekre lenne szüksége.

Murati ezzel új korszakot nyitott: az MI többé nem csak a kutatók játéka, hanem az alkotók, tanárok, fejlesztők, sőt akár kisvállalkozók kezébe is adható.

 Nemet mondani a milliárdokra

A vállalat hírneve gyorsan terjedt. A Wall Street Journal szerint Mark Zuckerberg személyesen próbálta elcsábítani Murati kulcsembereit, elképesztő ajánlatokkal – némelyik milliárdos nagyságrendben mozgott.
Senki sem ment el.

Murati nemcsak karizmatikus vezető, hanem példakép is: egy olyan korszakban, ahol a lojalitás gyakran eladó, neki sikerült megtartani csapatát egy vízió köré.

„Nem minden döntésről szól a pénz. Néhány arról szól, milyen jövőt akarsz látni” – mondta egy interjúban.

A Thinking Machines Lab nem az újabb giga-modellek versenyébe szállt be, hanem a hozzáférés forradalmát hirdeti:
– kisebb, testre szabható MI-modellek,
– alacsonyabb költségek,
– nagyobb felhasználói kontroll.

A cél: egy olyan ökoszisztéma, ahol az intelligens rendszerek valóban az emberi kreativitást szolgálják, nem pedig felülírják azt. A Tinker csak az első lépés – Murati szerint a következő években az MI legfontosabb kérdése nem az lesz, mit tud a gép, hanem ki fér hozzá és hogyan használja.

Mira Murati: erő, etika, egyensúly

Murati története egyszerre szól bátorságról és tudatosságról. Nem a gyors siker hajtja, hanem az, hogy az AI fejlődése ne szakadékot mélyítsen ember és technológia között, hanem hidat építsen közéjük. Albán gyökereit sosem feledte – gyakran beszél arról, mennyire meghatározta őt az, hogy egy kicsi, küzdelmes országból jutott el a világ legnagyobb technológiai asztalához.

A Szilícium-völgyben sokan úgy tartják: ha valaki újra tudja definiálni, mit jelent „felelős mesterséges intelligencia”, az Mira Murati lesz.

Források: Fortune, Wired, The Wall Street Journal, CNBC, Wikipedia – Mira Murati, Time Magazine, borítókép: Kimberly White / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP // Europress Fotóügynökség