Áttörés jöhet a mellrák gyógyításában
2022-ben világszerte 2,3 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot, és 670 ezer nő veszítette életét a betegség miatt. Az emlőrák a világ minden országában előfordul a nőknél a serdülőkor után bármely életkorban, de a későbbi életkorban egyre nagyobb arányban.
A kutatások során kidolgozott új eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a szöveteket legalább egy hétig egy speciális géloldatban őrizzék, segíthet az orvosoknak a leghatékonyabb gyógyszeres kezelések megtalálásában – számolt be róla a The Guardian.
A mellrák világszerte a leggyakrabban előforduló rákbetegség nőknél, Magyarországon évente közel tízezer nőnél diagnosztizálják, és mintegy 2500-an halnak meg ebben a betegségben.
Az emlőrák is a jól szűrhető betegségek közé tartozik, ezért fontos a rendszeres önvizsgálat és az orvosi ellenőrzés. Ugyan a szűrővizsgálatok és kezelési módszerek fejlődésével csökken a mellrák miatti halálozás világszerte, az esetek száma azonban továbbra is növekedést mutat.
Egy frissen megjelent tanulmány azt állítja, hogy olyan áttörést értek el a mellrákkutatásban, ami új korszakot nyithat a betegség kezelésében: felfedezték, hogyan lehet a mellszövetet a testen kívül legalább egy hétig megőrizni.
A Prevent Breast Cancer jótékonysági szervezet által finanszírozott tanulmány megállapította, hogy a szöveteket egy speciális géloldatban lehet tartósítani, ami segít a tudósoknak azonosítani a betegek számára leghatékonyabb gyógyszeres kezeléseket. A szakértők megállapították, hogy a tartósított emlőszövet ugyanúgy megtartotta szerkezetét, sejttípusait és azt a képességét, hogy egy sor gyógyszerre ugyanúgy reagáljon, mint a normál emlőszövet.
A Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia című szakfolyóiratban közzétett kutatás elősegítheti az emlőrák kezelésére és megelőzésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését, anélkül, hogy állatokon kellene tesztelni.
Dr. Hannah Harrison, a Manchesteri Egyetem kutatója szerint a felfedezés segíthet a tudósoknak abban, hogy élő szöveteken teszteljék a legmegfelelőbb gyógyszereket a mellrák kezelésére és megelőzésére.
A doktornő elmondta: „Az emlőrák kialakulásának magas kockázatával rendelkező nők – például azok, akiknél a családban előfordult már a betegség, vagy akiknek a BRCA [emlőrák] génjeiben mutációk vannak – számára különböző kockázatcsökkentő lehetőségek állnak rendelkezésre. Azonban nem minden gyógyszer működik minden nőnél. Ez az új megközelítés azt jelenti, hogy az élő szövetekre gyakorolt hatásuk mérésével elkezdhetjük meghatározni, hogy melyik gyógyszer melyik nőnél válik be. Végső soron ez azt jelenti, hogy a nők az adott genetikai adottságaiknak megfelelő leghatékonyabb gyógyszert szedhetik.”
Harrisonnak és csapatának sikerült viszonylag hosszú ideig életképes állapotban tartani az emlőszövetet a testen kívül. „Különböző hidrogélformulák tesztelésével sikerült olyan megoldást találnunk, amely legalább egy hétig – és gyakran még tovább – megőrzi az emberi mellszövetet” – mondta.
„Ez több szempontból is valódi változást jelent a mellrákkutatás számára. Jobban tesztelhetjük a rák megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszereket, és megvizsgálhatjuk, hogy az olyan tényezők, mint a mell sűrűsége – amelyről tudjuk, hogy a mellrák kockázati tényezője – hogyan reagálnak bizonyos hormonokra vagy vegyi anyagokra, hogy lássuk, van-e ez hatással a rák kialakulására” – tette hozzá. A tudósok a VitroGel géloldatot használták a szövetek megőrzésére.
Korábbi munkájuk során elmondásuk szerint „a jó preklinikai modellek hiánya akadályozta” az új gyógyszerek tesztelését. Ami eddig rendelkezésre állt, az „nem képes teljes mértékben reprodukálni az emberi szövet komplexitását, mivel hiányzik az emberi extracelluláris mátrix, a stroma és az immunsejtek, amelyekről ismert, hogy befolyásolják a terápiás választ” – mondták.