Az új luxus: kiskerti paradicsom, kézműves kolbász és házi szörp

Vegyszermentes cukkini, padlizsán, kézműves szörp, házi sajt, friss tej a szomszédtól, szalonna a sógor disznóvágásáról.

A trend egyben luxus is, mivel a háztáji, kisüzemi, kézműves – vagy, ahogy tetszik – élelmiszereket sajnos kevés városlakó tudja beszerezni és megengedni magának. Nemcsak drágák, de kevés helyen is kaphatók.

Sláger a termelői piac

Pár évtizede még az volt a szokás, hogy hétvégén a „pestiek” lementek a falusi rokonokhoz, és jól megtömték az autót hazafelé a nagymama kovászos uborkájával, barackjával, kolbászával. Ma sem példa nélküli ez, de már nem annyira jellemző.

A fővárosi piacokon, az őstermelők standjainál, főleg a tehetősebbek vásárolnak, a többiek csak nézelődnek, legfeljebb vesznek a gyereknek tíz deka áfonyát. A termelői piacok közül a legsikeresebbek Budán, a főváros és a Balaton környékén találhatók – errefelé jobban meg tudják fizetni az adalékmentes magyar élelmiszereket, amelyek mindig drágábbak, mint a nagyüzemiek vagy amelyek például Spanyolországból származnak.

Nem véletlen, hogy egyre több emberben merül fel a kérdés: nem kellene-e két diplomával leköltözni inkább falura, ellátni vegyszermentes, bio zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékkel, hússal a családot, mellette pedig dolgozni home office-ban?

A kert nem adja könnyen magát

Merész vállalkozás. Hobbinak jó, csakhogy egy kert, egy gazdaság, ha komolyan vesszük, nem hétvégi időtöltés, hanem egész napi, heti, majdhogynem éjjel-nappali foglalatosság. Az sem mellékes, hogy érteni is kell hozzá. A kert nem adja könnyen magát. A bionak és a nulla kilométeres élelmiszernek ára van, és nem csak forintban: életformát kell hozzá váltani. Ez főleg annak nehéz, aki nagyvárosban nőtt fel.

Ha mégis bio élelmiszerre vágyunk, ott a terasz, újabban ott is termelnek a háziasszonyok paradicsomot, falra futó babot, fűszernövényeket. Ezeknek mindig jobb a zamata, aminek bizonyára az lehet az oka, hogy mi gondoztuk-locsoltuk hónapokon keresztül.

Japánban, az élelmiszerautomaták hazájában elindult egy mozgalom: egy felmérés szerint a családok majd egynegyede személyes kapcsolatban áll zöldség-gyümölcs és más élelmiszer -termelőkkel, beszállítókkal.

Magyarországon a MyFarm épül hasonló koncepcióra. A családi cégnek indult közösségi kert modelljét most a McDonald’s marketing board elnöke vinné európai piacra, aki több évtizedes tapasztalatait becsatornázva, a nemzetközi franchise kiépítése mellett a marketingben is segíti a MyFarm csapatát.

Vajon mi lesz a jövő útja? Nos, ez elsősorban a vegyiparon és az élelmiszeripari technikusokon múlik. Márpedig annak nem sok realitása van, hogy a világ egyik legjövedelmezőbb iparága abbahagyná azon anyagok gyártását, amelyek az árut szebbé és jobban eltarthatóbbá teszik.