Drasztikus változásokon megy át a női agy a terhesség során

Kutatók nemrég precíziós vizsgálatokat végeztek egy gyermeket váró anya agyán, így első alkalommal sikerült megörökíteni azokat a mélyreható változásokat, amelyek a terhesség alatt végigsöpörnek a női agyon. Az eredmények hosszú távon segíthetnek abban, hogy jobban megértsük többek között a szülés utáni depressziót.

A fogantatás előtti időszaktól a szülés utáni két évig néhány hetente végzett MRI-vizsgálatok segítségével követték nyomon a kutatók mindazokat a jelentős átrendeződéseket, amelyek a terhesség, szülés és anyaság hatására végbemennek egy nő agyában. Egyes változások rövid ideig tartanak, mások pedig évekig elhúzódnak.

Az eredmények valóban forradalmiak, hiszen ezeknek köszönhetően sokkal átfogóbb képet kaphatunk arról, mi zajlik le ebben az időszakban a női agyban.

Következő lépésként további felvételeket gyűjtenek más terhes nőkről, hogy remélhetőleg feltárják a szülés utáni depresszió kockázatát, a preeklampszia, azaz a terhességi magas vérnyomás és a demencia közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy a terhesség miért csökkentheti a migrént és a szklerózis multiplex tüneteit.

Úttörő vizsgálat tárja fel a női agy változásait

A tudósok 26 felvételt készítettek egy egészséges 38 éves nő agyáról, akinek gyermeke mesterséges megtermékenyítés útján fogant, és egyidejűleg vérmintákat vettek, hogy nyomon követhessék a terhesség alatti drámai hormonszint-emelkedést. Az adatokból kiderült, hogyan változott az agy, hétről-hétre.

A legszembetűnőbb a szürkeállomány – az agy ráncos külső felszíne – folyamatos csökkenése volt a terhesség során, és az idegi összeköttetés átmeneti csúcspontja a második trimeszter végén.

„Az anyai agy a várandósság során végigkíséri ezt a koreografált változást, és végre képesek vagyunk a folyamatot valós időben megfigyelni” – mondta Emily Jacobs professzor, a tanulmány egyik kutatója a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetemről.

A tudósok korábban már készítettek pillanatképeket a nők agyáról a terhesség különböző pontjain, de a mostani kutatás értéke abban rejlik, hogy azokat a változásokat is fényt derítettek, amelyeket korábban nem észleltek, mivel csak átmentiek és a szülésig visszaállnak a normális állapotba.

A Nature Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője, Laura Pritschet és kollégái leírják, hogy a megemelkedett hormonszint, például az ösztrogén és a progeszteron jelentős élettani változásokat idéznek elő a terhesség alatt, amelyek hatással vannak a vérplazmára, az anyagcserére, az oxigénfogyasztásra és az immunitásra. Ugyanezek a hormonok alakítják át az agyat.

Hogy többet tudjanak meg, a kutatók precíziós MRI-vel vizsgálták Dr. Elizabeth Chrastil, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem munkatársának agyát. A nő agyát a fogantatás előtt, a terhesség során és fia 2020 májusi születése után még két éven át rendszeresen szkennelték.

„Elég intenzív vállalkozás volt” – mondta Chrastil, de hozzátette, hogy nem érezte emiatt különösebben másnak a terhességet. „Egyesek a „mamaagyról” és hasonló dolgokról beszélnek, én pedig nem igazán tapasztaltam ilyesmit”.

A vizsgálatok a szürkeállomány térfogatának és vastagságának jelentős csökkenését mutatták ki, különösen a szociális megismerésben részt vevő régiókban. A fehérállomány mikrostruktúrája, amely az agy vezetékezését tárja fel, a második trimeszter végén tetőzött, majd visszaesett. Az agy-gerincvelői folyadék és a kamráknak nevezett agyüregek egyaránt megnőttek. A változásokat a hormonszintek emelkedésével hozták összefüggésbe.

„Néha az emberek megrökönyödnek, amikor azt hallják, hogy a szürkeállomány térfogata csökken a terhesség alatt” – mondta Jacobs. „Ez a változás valószínűleg az idegi áramkörök finomhangolását tükrözi, ami nem különbözik a pubertáskorban bekövetkező agykérgi elvékonyodástól”. A kutatók a folyamatot Michelangelo Dávidjának márványtömbből való megformálásához hasonlították.

A tanulmány nem ad magyarázatot a terhesség során tapasztalható viselkedésváltozásra és érzelmi hullámvasútra, és ezekben a hormonokon kívül számos más tényező is szerepet játszik, például a stressz és az alváshiány. Néhány agyi változás azonban még két évvel a szülés után is jelen volt, ami a szerv sejtszintű változásaira utal. „Ez a tanulmány valóban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol” – mondta Chrastil. „Még csak most kezdjük el kapargatni a felszínt.”

A munka a Maternal Brain Project (Anyai agy projekt) elindulásának első lépése, amely egy olyan nemzetközi erőfeszítés, amelynek célja, hogy több terhes nőtől gyűjtsenek hasonló felvételeket. Jacobs elmondta: „Annyi mindent nem értünk még a terhesség neurobiológiájáról, és ez nem azért van, mert a nők túl bonyolultak, nem azért van, mert a terhesség valami gordiuszi csomó, hanem annak a ténynek a mellékterméke, hogy az orvosbiológiai tudományok történelmileg figyelmen kívül hagyták a nők egészségét.”

Dr. Ann-Marie de Lange, a lausanne-i egyetemi kórház FemiLab csoportjának vezetője „lenyűgözőnek” nevezte a munkát. „Ez a megközelítés nemcsak az anyai neuroplaszticitás feltérképezésében segít majd, hanem olyan markerek azonosításában is, amelyek a szülés utáni depresszió kockázatát jelzik, egy olyan súlyos állapotot, amely gyakran kezeletlen marad” – mondta.