A természet erejével a mellrák ellen

Az orvostudomány fejlődésével egyre több információ áll rendelkezésre a daganatos megbetegedésekről, így a mellrákról is, ami segít, hogy minél több életet meg tudjanak menteni. Nemrég két új kutatás is hozzájárult a mellrákkal kapcsolatos ismeretekhez.

Magyarországon évente átlagosan 8000 nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és noha egy viszonylag jól kezelhető ráktípusról van szó, az áttétek kialakulása miatt évente 2300 nő életét követeli. Az emlőrák – ami nem csak a nőket érintheti – a nők között a leggyakoribb rákfajta világszerte, akár az esetszámot, akár a halálozást vesszük figyelembe. Az új kutatások segíthetnek az orvostudománynak jobb kezelési módszerekkel gyógyítani a mellrákot, hogy minél kevesebben veszítsék életüket a betegség miatt.

Édes védelem a mellrák ellen

Nyáron publikálták a Nutrients című folyóiratban a UCLA Health Jonsson Comprehensive Cancer Center által végzett tanulmányt, amely izgalmas felfedezést tett: rájöttek, hogy a manuka méz segítheti a mellrák megelőzését és kezelését.

Mint a UCLA Health kifejtette, a tanulmány kimutatta, hogy a manuka méz különösen hatásos „az ösztrogénreceptor (ER)-pozitív mellrák esetében”, amely a mellrák leggyakoribb altípusa, és az „összes mellrákos eset akár 80%-át” teszi ki.

A természet ragacsos aranya egy „egyvirágú méz, amelyet a méhek által a manuka teafa beporzásakor gyűjtött nektárból állítanak elő”. Egykor csak Új-Zélandon és Ausztrália egyes részein volt elterjedt a fa, de ma már a világ minden táján termesztik. Míg ez a különleges mézfajta már régóta ismert „antimikrobiális, antioxidáns és szövetvédő/gyógyító” hatásáról, a kutatócsoport azt is megállapította, hogy „gazdag flavonoidokban, fitokémiai anyagokban, komplex szénhidrátokban, vitaminokban, aminosavakban és ásványi anyagokban”, és „más specifikus fitokémiai jellemzőket tartalmaz, amelyek fokozhatják biológiai aktivitását”, beleértve a természetes fitoösztrogéneket, amelyek más mézfajtákban nem találhatók meg.

„Amint arra a közzétett tanulmányban utaltunk, a tradicionális orvoslás és a preklinikai megfigyelések daganatellenes hatást tulajdonítottak a manuka méznek, amit antioxidáns és sebgyógyító tulajdonságokkal is jellemeztek” – mondta Richard Pietras onkológus professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője. „Ez az információgyűjtemény sarkallt minket arra, hogy a manuka méz daganatellenes hatékonyságát e betegség formálisabb kísérleti modelljeiben kövessük nyomon.”

A kutatócsoport a rákellenes tulajdonságok vizsgálata érdekében egereken végzett vizsgálatokat: emberi mellrákos sejtvonalakat (MCF-7 sejteket) juttatott 6 hetes nőstény meztelen egerek bőre alá, és hagyta, hogy a daganatok 50-80 mm-esre nőjenek. Ezután két héten keresztül naponta kétszer, majd a vizsgálat hátralévő részében (összesen 42 napig) naponta szájon át manuka mézzel kezelték a daganatokat. Azt találták, hogy ezeknél az egereknél és az ER-pozitív sejtekben a manuka méz 84%-os tumornövekedés-csökkenést okozott – mindezt az egészséges sejtek negatív befolyásolása vagy negatív mellékhatások nélkül. A kutatócsoport arra is felfigyelt, hogy minél több manuka mézet adtak be, annál nagyobb mértékben csökkent a rákos sejtek növekedése, miközben semmilyen nemkívánatos mellékhatást sem tapasztaltak.

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a méz segített csökkenteni a jelátviteli útvonalak mértékét, amelyek jellemzően fokozódnak a rák esetében. A UCLA Health kifejtette, ezek az útvonalak általában „indukálják a tumorsejtek proliferációját, növekedését és az áttétképződését”. A kutatók elmélete szerint a manuka méz egyik hatásmechanizmusa az ösztrogénreceptorok blokkolása, így potenciálisan hatásos táplálékkiegészítőként alkalmazható a hormonérzékeny mellrák ellen.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket az előzetes kísérleteket egereken végezték, így az, hogy embereknél is hasonló hatást vált ki, még nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni.

Szelénéhes mellráksejtek

Eközben az óceán túloldalán brit tudósok a tripla-negatív mellrák terjedésének megakadályozására találtak potenciális megoldást. Ez azért is jó hír, mivel a tripla-negatív emlőrák nehezen gyógyítható, és műtéttel, illetve terápiával is csak abban az esetben kezelhető, amennyiben nem terjedt át a betegség a test más részeire.

A Cancer Research UK által finanszírozott tanulmány szerint a szelén – amiben bővelkedik a brazil dió, emellett megtalálható a húsokban, gombákban és gabonafélékben -, egy kulcsfontosságú antioxidáns, az antioxidánsok pedig köztudottan rákellenes hatásukról ismertek. A friss kutatás azonban arra jutott, hogy a rákos sejteknek nagy szükségük van a szelénre, különösen akkor, ha a sejtek ritkásan helyezkednek el, távol a tömött sejtcsoportoktól.

A tripla-negatív emlőráksejtek, miután összecsomagolódtak, egyfajta olajsavat tartalmazó (az olívaolajban általánosan megtalálható) zsírmolekulát termelnek, amely megvédi őket a szelénhiány által kiváltott ferroptózis nevű sejthaláltípustól. Az EMBO Molecular Medicine című szaklapban közzétett kutatás ezzel párhuzamosan kimutatta, hogy amikor a tripla-negatív emlőráksejtek nem csoportosulnak, például amikor a test más részeibe vándorolnak, szelén nélkül nem tudnak túlélni. A kutatás eredményei tehát azt sugallják, ha képesek lennénk korlátozni a szelén antioxidáns hatását, az pozitívan befolyásolná a betegség kimenetelét. Mivel a tripla-negatív emlőrák kezelésére kevesebb eszköze van az orvosoknak, életmentő lehet, ha új módot találnak a kutatók a terjedésének megakadályozására.