Áttörést hozhat a petefészekrák kezelésében egy új vakcina

A petefészekrákot nem véletlenül hívják csendes gyilkosnak. Sajnos nagyon gyakran már csak előrehaladott állapotban tudják diagnosztizálni, amikor a beteg túlélési esélyei igen csekélyek.

A petefészekrák ezért a nőgyógyászati ráktípusok között vezető helyen áll a halálozási arányokat tekintve. Ezért is örömteli a hír, hogy az Oxfordi Egyetem kutatói támogatást kaptak a világ első petefészakrák elleni vakcinájának kifejlesztéséhez.

Magyaroroszágon évente nagyjából 1200 új pácienst diagnosztizálnak petefészekrákkal, és körülbelül 600-an veszítik életüket a betegség következtében.

Ennek fő oka, hogy korai stádiumban gyakran tünetmentes vagy nagyon általános tüneteket okoz, többek között például puffadást, alhasi fájdalmat, emésztőrendszeri problémákat tapasztalhatnak az érintettek, így már csak előrehaladott fázisban kap megfelelő ellátást az érintett, emellett nem állnak rendelkezésre megbízható szűrővizsgálati módszerek sem. (Az Oxfordi Egyetem szerint a petefészekrákos esetek mintegy 60 százalékát a betegség késői stádiumában diagnosztizálják.) Ezért is jelenthet áttörést a petefészekrák kezelésében az Oxfordi Egyetem kutatói által fejlesztett vakcina.

Az OvarianVax nevű vakcina a petefészekrák fokozott kockázatához hozzájáruló két fő DNS-mutációt célozza meg: a BRCA1 és BRCA2 géneket. Ezeket leggyakrabban a mellrák fokozott kockázatával hozzák összefüggésbe, de a petefészekrákkal is kapcsolatban állnak (Angelina Jolie, akinek édesanyja petefészek- és mellrákban halt meg, az előbbi génnel rendelkezett, emiatt döntött a megelőző masztektómia műtét mellett, amely során eltávolították a veszélyeztetett mellszöveteket). Olyannyira determinálja a betegséget a gén jelenléte, hogy a női populáció csupán 1 százalékánál áll fenn a petefészekrák kialakulásának kockázata, a BRCA-mutációval rendelkezőknél azonban akár 46 százalék is lehet a betegség kialakulásának kockázata a Johns Hopkins Medicine szerint.

Az oltás jelenleg fejlesztés alatt van, de némi információ már rendelkezésre áll róla, és azt is tudni lehet, miben különbözik más rákmegelőző vakcináktól, például a HPV ellen kifejlesztett Gardisiltől.

Hogyan fog működni a petefészekrák elleni vakcina?

Ezt az oltást úgy fogják kifejleszteni, hogy először megfigyelik, miként ismeri fel az immunrendszer a petefészekrákos sejteket. A kutatók petefészekrákos mintákat gyűjtenek majd a beteg donoroktól, és megvizsgálják őket az úgynevezett „abnormális fehérjéket” eredményező gyakori mutációk szempontjából, amelyeket az immunrendszer gyakran felismer. Ezen információk birtokában a kutatók remélik, hogy olyan vakcinát tudnak készíteni, amely az immunrendszert arra készteti, hogy felismerje ezeket az „abnormális fehérjéket” – olvasható az Oxfordi Egyetem friss sajtóközleményében.

„Kemény kihívás megtanítani az immunrendszert arra, hogy felismerje a rák nagyon korai jeleit. De most már rendkívül kifinomult eszközökkel rendelkezünk, amelyek valódi betekintést nyújtanak abba, hogy az immunrendszer hogyan ismeri fel a petefészekrákot” – mondja Ahmed Ahmed Ahmed professzor, az OvarianVax projekt vezető kutatója és az Oxfordi Egyetem Petefészekrák-sejtlaboratóriumának igazgatója.

Miben különbözik ez más rákmegelőző vakcináktól, mint például a Gardisil?

Egy másik gyakori, rák ellen védő oltóanyag a Gardisil. Ezt a vakcinát három adagban ajánlják beadni. De miben különbözik ez a javasolt OvarianVaxtól?

Míg a Gardisil a humán papillomavírus (HPV) meghatározott, főként magas kockázatú törzsei ellen véd, amelyek méhnyakrákot okozhatnak, addig az OvarianVax a hibás DNS-sejtek felhalmozódása ellen véd és harcol – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében. Mindkettő az ember immunrendszeréből indul ki, de az előbbi egy vírus, míg az utóbbi a mutálódott sejtek ellen küzd. És természetesen a két vakcina a nőgyógyászati rák két különböző típusát célozza meg.

Mikor lesz elérhető az OvarianVax?

Mivel az OvarianVax még a kutatás kezdeti fázisában van, több évbe is beletelhet, mire a elérhetővé válik. A vakcinának számos klinikai vizsgálaton kell átesnie, mielőtt biztonságosnak és hatékonynak minősítenék.