Háromszor annyi nőt érint, mint férfit, mégsem tudunk eleget a migrénről

Akinek volt már migrénje, az tudja, hogy nem csak egy sima fejfájásról van szó. Az ember úgy érzi, hogy a koponyája egyik fele mindjárt felrobban, az arcával együtt, és legszívesebben csak egy sötét szobában feküdne, amíg el nem múlik a szaggató érzés.

Nők milliói szenvednek ezektől a rohamoktól, és nem csak alkalmanként, hanem rendszeresen visszatérő tortúrát jelent számukra a migrén. Most a kutatók új információkat tártak fel, mi állhat ennek hátterében.

Háromszor annyi nőt érint, mint férfit, ráadásul hosszabbak és intenzívebbek is.

„Sokkal gyakoribb, mint azt a legtöbb ember gondolná” – mondja Anne MacGregor, a fejfájás és a nők egészségének szakértője. Bár még mindig rejtély, hogyan működik a migrén, a nemek közötti különbség egyik oka a hormonokban keresendő.

Kisgyermekkorban a fiúk valamivel hajlamosabbak a migrénre, mint a lányok, de a pubertáskor ezt teljesen megfordítja. Ebben az időszakban a nemi hormonok ingadozni kezdenek, ezáltal fizikai változásokat váltanak ki, beleértve a menstruációt is. A lányok gyakran ekkor tapasztalják meg az első migrénjüket. A serdülőkortól kezdve a lányok nagyobb arányban tapasztalnak migrént, mint a fiúk, és ez az eltérés a harmincas éveik közepére érve egyre hangsúlyosabbá válik, és a késői életkorban is fennáll. „Egy nő reproduktív éveinek két végén kaotikus a helyzet” – mondja MacGregor.

Felnőttkorban sok migrénben szenvedő nő számol be arról, hogy a menstruációs ciklusával összefüggő rohamokat tapasztal.

Az ösztradiol – az ösztrogén egy formája – hirtelen csökkenése vélhetően kulcsszerepet játszik ebben. Néhány nappal a menstruáció előtt, az úgynevezett kései luteális fázisban az ösztradiol szintje lezuhan. A migrénre hajlamos nőknél az ösztradiolszint gyorsabban csökken a menstruáció idején, mint azoknál a nőknél, akiknél ez nem fordul elő. Bár az ösztrogénszint az ovuláció környékén is csökken, a csökkenés nem olyan gyors, ami megmagyarázhatja, hogy a migrén miért nem olyan gyakori ebben az időszakban. Az ösztrogén szerepét még a hormonterápiában részesülő transznemű nőknél is megfigyelték, akiknél a biológiai nőkhöz hasonlóan gyakori a migrén.

Nemcsak a havi ciklikus változás, de az életszakasszal együttjáró hormonális változások is szoros kapcsolatban állnak a migrénnel.

Ahogy a nők elérik a perimenopauzát, a menopauza előtti átmeneti időszakot, a hormonok különösen kiszámíthatatlanná válnak. „Azok a nők, akiknek korábban nem volt különösebben menstruációs migrénjük, a perimenopauza során nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg” – mondja MacGregor. A menopauza után egyesek enyhülést tapasztalnak. „De fontos elmondani, hogy a mintázatok változóak – nem mindenki esetében tapasztalható javulás” – mondja Richard Lipton, a New York-i Albert Einstein College of Medicine neurológusa és epidemiológusa.

Az ösztrogén és a migrén kapcsolata jól dokumentált, de a kutatók még nem teljesen értik, hogyan hat ez a női hormon a migrén kialakulására és lefolyására.

Lipton magyarázata szerint a migrén egy olyan rendellenesség, amelyet az érzékeny agy okoz. „Amikor azt mondom, hogy érzékeny, arra gondolok, hogy érzékeny az olyan exogén tényezőkre, amelyek valószínűbbé teszik a migrént” – mondja. Többek között például a hormonok változása is kiválthatja a reakciót.

Az ösztrogén azonban nem az egyetlen ludas a szörnyű fájdalomban.

Az ösztrogénszint változása más hormonokat is befolyásol, például a szerotonint, amely jellemzően a fájdalomra való érzékenység csökkentésével véd a migrén ellen. Az ösztrogénszint csökkenésével párhuzamosan a szerotoninszint is csökken, ami növeli a migrén valószínűségét. A kiváltó okok is együttesen hatnak. Ha elegendő tényező áll össze – például az ösztrogénszint csökkenése, alváshiány, rendszertelen étkezés, dehidratáció vagy stressz -, akkor roham léphet fel.

Az ösztrogén és a kalcitonin-génnel kapcsolatos peptid (CGRP) kölcsönhatása szintén bonyolítja a képet.

A CGRP egy olyan vegyi anyag, amelyet az idegsejtek arra használnak, hogy beszéljenek egymással – magyarázza Lipton. Kitágítja az ereket és növeli a véráramlást – ami a migrén kialakulásában és fájdalmában is szerepet játszik. „Tudjuk, hogy a migrénes rohamok alatt, ha vért veszünk a migrénes emberektől, a CGRP szintje magas” – mondja Lipton. A nők CGRP-szintje magasabb, mint a férfiaké, és az ösztrogénszint változásai befolyásolják a CGRP-t az agyi fájdalompályákban. Egereken végzett kutatások azt is kimutatták, hogy a nőstények intenzívebben reagálnak a CGRP-re.

Friss kutatások szerint a progeszteron, egy másik nemi hormon, szintén szerepet játszhat a migrénben.

A legújabb eredmények szerint a progeszteronreceptorok aktiválása az agyban növelheti a fájdalom szintjét. A Virginiai Egyetem egy munkacsoportja egereket kezelt nitroglicerinnel, egy értágítóval, amely szimulálja a migrént. Amikor ezután progeszteront adtak az egereknek, azt találták, hogy ez érzékenyebbé tette őket a fájdalomra – ami a fénykerülésükben és a tűszúrás-érzésre adott reakciójukban mutatkozott meg. Suchitra Joshi, a tanulmány vezető szerzője szerint a progeszteron szerepét a migrénben évekig figyelmen kívül hagyták, és az eredmények új támpontot jelenthetnek a kezelésben.

Az új kutatások a nők migrénjének lehetséges genetikai összetevőit is feltérképezik, és más nemspecifikus vizsgálatok is egyre nagyobb teret kapnak, segítve, hogy a nők ne hisztérikusnak vagy érzékenynek legyenek bélyegezve, ha migrén gyötri őket. A szexizmus más formában is megnyilvánul a migrén kezelésében, mégpedig úgy, hogy a nőknek kisebb valószínűséggel írnak fel gyógyszert a fájdalmukra, mint a férfiaknak. Annak ellenére, hogy a nők nagyobb valószínűséggel fordulnak orvoshoz migrénjükkel, és nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják őket migrénnel, a migrénnel diagnosztizált férfiak nagyobb valószínűséggel kapnak kezelést, mint a migrénes nők. Tehát a nők egészsége és a nők fájdalma ismét háttérbe szorul.