Minden korty palackozott vízzel több ezer nanoműanyagot iszol meg

Egyre többen jönnek rá, hogy a palackozott víz a kapitalizmus egyik legnagyobb átverése, ráadásul nemcsak, hogy nem is annyira egészséges, mint ahogy azt a gyártók állítják, kimondottan káros is lehet.

Azt már egy ideje tudjuk, hogy a palackozott víz tele van mikroműanyagokkal, de egy új tanulmány szerint igencsak alábecsültük a mennyiséget, amit minden korty palackozott vízzel a szervezetünkbe juttatunk az apró műanyagdarabkákból.

A korábban gondoltakkal ellentétben akár tízszer, de akár százszor több műanyagdarabot tartalmazhatnak a boltokban kapható palackozott vizek – állítja egy friss tanulmány. Eszerint a vizek nanoműanyagok százezreivel vannak tele, ráadásul ezek a darabkák olyan aprók, hogy még mikroszkóp alatt sem látszanak.

Az emberi hajszál átlagos szélességének ezredrészét teszik ki a nanoműanyagok, így olyan aprócska méretűek, hogy az emésztőrendszer vagy a tüdő szövetein keresztül a véráramba is bekerülhetnek, potenciálisan káros szintetikus vegyi anyagokat juttatva a szervezetben és a sejtekbe, figyelmeztetnek a szakértők.

A tanulmány szerint egy liter palackozott víz átlagosan 240 ezer műanyagrészecskét tartalmaz hétféle műanyagból, amelyek 90%-át nanoműanyagként azonosították, a többi pedig mikroműanyag volt.

A mikroműanyagok olyan polimerdarabkák, amelyek mérete 5 millimétertől 1 mikrométer nagyságig terjedhet. Minden, ami ennél kisebb, nanoműanyagnak számít, vagyis a méter milliárdod részéről beszélünk.

„Ez a tanulmány, azt kell mondanom, rendkívül lenyűgöző. Az a munka, amelyet ebbe a tanulmányba fektettek, valóban nagyon mélyreható, úttörő eredmények” – mondta Sherri „Sam” Mason, a pennsylvaniai Erie-ben található Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója.

Az eredmény megerősíti a szakértők régóta hangoztatott tanácsát, miszerint a csapvizet üvegből vagy rozsdamentes acélból készült edényekből kell inni, hogy csökkentsük az expozíciót – mondta Mason. Hozzátette, hogy ez a tanács más, műanyagba csomagolt élelmiszerekre és italokra is érvényes.

„Majdnem ugyanúgy, ahogyan folyamatosan cserélődnek a bőrsejtjeink, a műanyagok is folyamatosan vedlenek, például amikor kinyitjuk a boltban vásárolt saláta műanyag dobozát vagy a műanyagba csomagolt sajtot” – magyarázta Mason.

Megszámlált nanoműanyagok

Mason volt a társszerzője annak a 2018-as tanulmánynak, amely először mutatta ki a mikro- és nanoműanyagok jelenlétét a kilenc országban 11 különböző márka által forgalmazott palackozott víz 93%-ában.

Az említett korábbi tanulmányban Mason úgy találta, hogy minden egyes liter szennyezett vízben átlagosan 10, egy emberi hajszálnál szélesebb műanyag részecske volt, valamint 300 kisebb részecske. Öt évvel ezelőtt azonban nem volt mód arra, hogy elemezzék a legapróbbakat, vagy felfedezzék, hogy vannak-e még más ilyen részecskék.

„Nem arról van szó, hogy nem tudtunk a nanoműanyagok létezéséről. Csak nem tudtuk megvizsgálni őket” – magyarázta Mason.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban 2024 januárjában megjelent tanulmányban a Columbia Egyetem kutatói bemutattak egy új technológiát, amely képes felismerni, megszámolni és elemezni a palackozott vízben lévő nanorészecskék kémiai szerkezetét.

A legújabb tanulmányt készítő csapat a literenkénti 300 helyett 110 ezer és 370 ezer közötti, ha nem több kisebb részecskét talált az Egyesült Államokban forgalmazott három népszerű vízmárka termékében. (A tanulmány szerzői nem tüntették föl, hogy mely palackozott vízmárkákat vizsgálták.)

Az új technológia azonban több millió nanorészecskét tudott felfedezni a vízben, amelyek „szervetlen nanorészecskék, szerves részecskék és egyéb műanyag részecskék lehetnek, amelyek nem tartoznak az általunk vizsgált hét fő műanyagtípus közé” – mondta a tanulmánytársszerzője, Beizhan Yan környezetkémikus, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézetének docense.

A tanulmány eredménye alapján arra következtethetünk, hogy az emberek széles körben ki vannak téve olyan apró műanyagrészecskéknek, amelyek nagyrészt még nem vizsgált veszélyt jelentenek. A legnagyobb kockázatot pedig a csecsemőkre és kisgyerekekre jelentik ezek az anyagok, mivel az ő fejlődő agyuk és testük gyakran érzékenyebb a vegyi anyagoknak való kitettségre.

Az emberi egészségre jelentett veszélyek

A nanoműanyagok jelenleg a legaggasztóbbak az egészségre nézve, hiszen parányi méretüknek köszönhetően könnyedén behatolhatnak a főbb szervek sejtjeibe és szöveteibe, potenciálisan megszakítva a sejtfolyamatokat, miközben olyan hormonháztartást-károsító vegyi anyagokat juttatnak beléjük, mint a biszfenolok, ftalátok, égésgátlók, per- és polifluorozott anyagok (PFAS) és nehézfémek.

„Mindezeket a vegyi anyagokat a műanyaggyártás során használják, így, ha kapcsolatba kerülünk egy műanyaggal, akkor hozza magával ezeket a vegyi anyagokat. És mivel a test hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, ezek a vegyi anyagok ki fognak vándorolni a műanyagból, és a testünkbe kerülnek” – mondta Mason.

Ezek a vegyi anyagok eljuthatnak a májunkba, a vesénkbe és az agyunkba, és a méhlepényen keresztül is átjuthatnak, így a magzatok már azelőtt műanyaggal szennyeződnek, hogy a világra jönnének.

A mikro- és nanoműanyagok ma már mindannyiunk szervezetében kimutathatóan ott vannak, így megszabadulni teljesen nem fogunk tudni tőlük, legfeljebb a jövőbeli kitettség mértékét csökkenthetjük. Ezzel együtt azonban sok időbe és vizsgálatba fog kerülni, hogy pontosan megértsük, milyen hosszú távú hatása van a műanyagszennyezettségnek az emberi szervezetre és miként tudunk tenni ez ellen.