Több rovart eszel, mint gondolnád – és nem is tudsz róla

Gondolnád, hogy miközben ódzkodsz attól, hogy rovarokat egyél, valójában már régóta fogyasztasz rovarokból származó összetevőket?

Az élelmiszeripar ugyanis előszeretettel használ fel rovarokat és azok váladékait, sokszor ártatlanul hangzó E-számok mögé rejtve.

Rovarok a tányéron: tények és számok

Az Európai Unió az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a rovarfehérjék élelmiszeripari felhasználására, részben a fenntarthatóság jegyében. Ugyanakkor sok nyugat-európai fogyasztót még mindig az undor és a kulturális idegenkedés tart vissza attól, hogy tudatosan fogyasszon rovarokat – írja a Prove.hu.

Egy 2022-es tanulmány szerint a megkérdezettek alig 13,15 százaléka mondta azt, hogy valaha evett már rovarokat. Ami viszont biztos: sokan anélkül is fogyasztják ezeket az összetevőket, hogy tudnának róla. Nézzük, hogyan kerülnek bele az élelmiszerekbe!

Bíbortetű: a rejtett piros színezék

A legismertebb rovaralapú összetevő a kármin, amit bíbortetűből állítanak elő. Ez az anyag szinte minden piros színű élelmiszerben megtalálható: joghurtokban, üdítőkben, süteményekben vagy épp fánkokban.

A kármin előállításához a szárnyatlan bíbortetű nőstényeket szárítják és porrá őrlik. Csak Peru 2017-ben 647 tonna kármint exportált. Egyes források szerint 500 grammnyi festékanyaghoz akár 70 ezer rovar is szükséges.

Ha szeretnéd elkerülni, böngészd át az összetevők listáját, és figyelj az alábbi kifejezésekre: kármin, kárminsav, bíborvörös festék, E120.

De nemcsak az élelmiszerekben, hanem kozmetikumokban – például rúzsokban vagy samponokban – is gyakran alkalmazzák.

Sellak: fényes csomagolás, rovarváladékból

A sellak is egy rovarból származik: a nőstény lakktetű váladékát használják fel, többek között csokoládék és cukorkák bevonására, hogy fényes felületet kapjanak. Bár a sellakot nem közvetlenül a rovartestekből állítják elő, a gyártási folyamat során rengeteg tetű pusztul el.

A termékek címkéjén gyakran E904 néven találhatod meg. A sellakot nemcsak az élelmiszeriparban, hanem kozmetikumokban is alkalmazzák – például körömlakkokban.

Méz, méhviasz és propolisz: a méhek ajándékai

A méz mindenki számára ismert, de azt talán kevesebben tudják, hogy a méh speciális mézgyomrában már részben feldolgozva érkezik a kaptárba.

A méhviaszt szintén széles körben használják fel az élelmiszeriparban bevonatként vagy stabilizáló anyagként. A címkéken E901 néven szerepelhet.

A propolisz, amely manapság népszerű gyulladáscsökkentő, a méhviasz, méhnyál és növényi anyagok keverékéből készül. Gyakran „méhgyanta” néven találkozhatsz vele az összetevők között.

Tudtad, hogy ezeket fogyasztod?

Bármennyire is idegenkedünk a rovaroktól, valószínű, hogy napi szinten kerülnek a tányérunkra – akár egy finom fánk piros mázán keresztül, akár a csokoládé fényes bevonatán. Talán érdemes újragondolni, hogyan viszonyulunk ezekhez az összetevőkhöz, hiszen sok esetben épp a természetes és fenntartható élelmiszer-előállítást segítik elő.

(Kiemelt kép: Andrej Lisakov / Unsplash)