Így könnyítheted meg életed a sztoikus filozófia segítségével

Klímaválság, geopolitikai konfliktusok, humanitárius katasztrófák – ahogy a világ egyre kaotikusabbnak tűnik, joggal merül fel a kérdés, hogy vajon milyen elvek, irányelvek vagy filozófia lehet az, ami segít megtalálni a békét és egyensúlyt az egyre növekvő globális instabilitás közepette is.

A sztoikus filozófia egy, a hétköznapokban is használható, gyakorlatias megközelítésű filozófiai iskola. Fő gondolatai az általunk befolyásolható dolgokra való koncentráláson, a legrosszabbra való felkészülésen és az élet rövidségén való elmélkedésen alapul. A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr. e. 310 körül Kitioni Zénón által Athénban alapított, az antik korban és kora középkorban igen befolyásos sztoikus filozófiai iskola tanainak az összessége.

A sztoicizmus népszerű filozófia volt, amely sokaknak segített az ókori világban a járványok, politikai instabilitás, háborúk, magas csecsemőhalandóság, éhínség és száműzetés kezelésében. Kikerült a divatból a kereszténység elterjedésekor, de mostanában újra népszerűvé vált.

A sztoikus filozófia nemcsak a Szilícium-völgyben népszerű, ahogy a világ egyre kaotikusabbá válik, egyre többen keresik a stressz csökkentésének eszközeit és olyan stabil vezérelveket, amelyekhez igazodhatnak a bizonytalanságban is. A sztoikusok a bátorság, a bölcsesség, a mértékletesség elvét, az igazság gyakorlását hirdették, egyes alapelvei pedig a modern világ kihívásaira is választ adhatnak. Nézzük, melyek lehetnek ezek.

Használd az ellenőrzés elvét

Az ellenőrzés elve egyszerű: amikor egy probléma miatt aggódni kezdesz tedd fel magadnak a kérdést, hogy van-e ráhatásod az adott problémára. A cselekedetek, a reakciók, a vélemény, a motiváció, a jellem, a vágy és az, ahogyan másokkal bánsz, a te hatáskörödbe esik – vallják a sztoikusok, akik szerint minden más felett, amire nincs közvetlen ráhatásod, nem is érdemes aggódni. Ezzel a módszerrel könnyen eldöntheted, hova érdemes irányítanod a figyelmed, hova érdemes összpontosítanod az energiádat. A sztoicizmus szerint az energiát olyan területekre kell fordítani, ahol közvetlen irányításod van. Ellenkező esetben felesleges a szenvedés.

Gondolkodj racionálisan

A sztoikusok úgy gondolták, hogy az embereket az állatoktól a racionális gondolkodás képessége választja el. Erre a képességre a dezinformáció és álhírek korszákban nagyobb szükség van, mint korábban bármikor.

Ne hagyd, hogy mások félelme megfertőzzön téged is

„Mások nézetei és gondjai könnyen ragályossá válhatnak. Ne hagyd, hogy a negatív, eredménytelen attitűdök észrevétlenül szabotáljanak” – tanácsolta Epictetus görög sztoikus filozófus. A sztoikus gondolkodók szerint ehelyett a négy erény (bátorság, mértékletesség, igazságosság és bölcsesség) és saját racionális gondolkodás mentén érdemes cselekedni.

Őrizd meg a nyugalmad

A görögöknek volt erre egy külön szavuk is: ataraxia. Az ataraxia az ókori görög filozófiában azt a közönyös állapotot jelenti, amikor semmiféle jelenség nem képes megtörni a lelki nyugalmadat. Az ataraxia olyan állapot, amikor szabad vagy a zaklatottságtól és az aggodalomtól. Az ókori filozófusok úgy gondolták, hogy az ataraxia elérése érzelmi homeosztázist hoz létre, ahol nemcsak belső stabilitás alakul ki, hanem remélhetőleg ez kisugárzik a környezetünkben lévő emberek felé is. Ha nyugodt vagy, kevésbé valószínű, hogy indulattal reagálsz vagy felrobbansz, ha valami nem úgy sül el, ahogy szeretnéd. Nyugodt állapotban jobb döntéseket is hozhatsz. Ideális esetben az ataraxiában lévő személyt nem ragadják el az érzelmek és könnyebben gyakorolják a kontrollt is.

Cél, hogy békében legyél saját magaddal és másokkal is

„Amikor reggel felébredsz, a következőt mondd magadnak: azok az emberek, akikkel ma foglalkozom, beavatkozók, hálátlanok, arrogánsak, tisztességtelenek, féltékenyek és mogorvák lesznek. Így vannak ezzel, mert nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól” – írta naplójában Marcus Aurelius római császár és emlékeztette magát arra, hogy haragudni és hátat fordítani valakinek viszont természetellenes dolog. Elfogadhatod, hogy más emberek bosszantóak, ahogyan elfogadhatod azt is, hogy ennek ellenére ugyanúgy emberek, mint te, akikben ugyanúgy megvan a jó, mint a rossz. Az emberekre nem feltétlenül lesz ráhatásod, azt viszont te irányítod hogyan reagálsz rájuk. Lehetsz békés és együttérző, ahogyan fordulhatsz hozzájuk haraggal és dühvel is. Utóbbi viszont csak tovább súlyosbítja a helyzetet és tovább mélyíti a konfliktust.

Ne cselekedj szorongásból vagy félelemből

A sztoikusok elfogadták azt is, hogy az élet tele van változással, újabb és újabb fordulatokat hoz. Ha nyugodt vagy és számítasz erre a ciklikusságra, akkor a változást is jobban fogod kezelni. „Az univerzum változik; az életünk azokból a gondolatainkból áll, amiket róla alkotunk” – írta naplójában Marcus Aurelius.

„Csak egy mód van a boldogságra, az pedig az, ha abbahagyjuk az aggodalmaskodást olyan dolgok miatt, amelyek túlmutatnak hatalmunkon vagy akaratunkon” – írta Epiktétosz. Használd ezt a kontrollt a szorongás csillapítására: ha nem tehetsz semmit az adott helyzetben, ha az ellenőrzéseden kívül esik az adott probléma, valóban érdemes miatta aggódni?